Impresszum | Copyright © 2024 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemBME
- Hallgatói ügyintézés
- Kollégiumok
- Programajánló
- Karrier
- Rendezvényszervezés
- Kapcsolat
Mi teszi az ismeretleneket barátokká? Mit mond a pszichológia a barátkozás folyamatáról? Mire érdemes figyelni a szociálpszichológia szerint? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a barátkozásról szóló bejegyzésünkben.
Egy kutatás úgy találta, hogy azon személyek, akik úgy hiszik, a barátság pusztán a szerencsén múlik, 5 év múlva átlagosan magányosabbak, mint azok, akik szerint a barátság erőfeszítések eredménye. Ha a baráti kapcsolatokra úgy tekintünk, mint egy csoda főzetre, akkor a kapcsolódás kialakulásához három összetevőre van szükségünk: vonzalomra, pozitív interakciókra és hasonlóságra. Ezekből épül fel a barátság önfenntartó spirálja (ld. a képen).
Vonzalom alatt elsősorban a fizikai vonzerőt értjük (itt most nem kizárólag romantikus értelemben). Ez alapján azt gondolnánk, hogy a szép emberek könnyebben barátkoznak. Van ebben valami, már csak azért is, mert az agyunk információfeldolgozásának egyik torzítása miatt arról, aki szép, könnyebben feltételezzük, hogy okos, megbízható és jó is. Ezt nevezzük holdudvar hatásnak. Azt is fontos azonban megjegyeznünk, hogy az hogy kit találunk fizikailag vonzónak igencsak kultúra és egyénfüggő. Éppen elég csak egy olyan megfogható paramétert venni, mint a magasság vagy a testsúly. Van, aki a teltebb, alacsonyabb személyekhez vonzódik, más pedig a karcsúbb, magasakhoz egy társaságban… és még számos már preferencia létezik.
Ha megvan a kezdeti vonzalom, pozitív interakciókra van szükség a kapcsolat építéséhez. Mit jelent ez a gyakorlatban? Minél több kellemes beszélgetést, közös élményt. A többszöri találkozók megerősítik az ismerősség érzését („mintha már ezer éve ismerném”), növelik azt az érzést, hogy tartozunk valahová, kapcsolódunk valakihez. Valamint a környezetünk kontrollálására vonatkozó igényeinket is kielégíti. Az interakciók révén könnyebben megértjük a világot, kapcsolatokat alakítunk és a puszta bemutatási hatásnak köszönhetően az adott személy egyre szimpatikusabbnak tűnik. Ehhez elegendő az, hogy többször látjuk őt, és az ismerőseinket általában szimpatikusnak tartjuk. Persze nem minden interakció pozitív, tegyünk azért, hogy kellemes legyen!
Minél többet beszélünk valakivel, annál több kapcsolódási pontot találhatunk. És fordítva, ha vannak kapcsolódási pontok, hasonlóságok, azok ösztönzik az interakciókat. Ha valakit hozzánk hasonlónak gondolunk, akkor feltételezzük, hogy kedvelni is fog minket. Sőt! Az egyik legerősebb ok valaki kedvelésére éppen az, ha úgy érezzük, a másik fél kedvel minket. A hozzánk hasonló személyekkel azért jutalmazó kapcsolatot ápolni, mert megerősíthetik normáinkat, nézeteinket és úgy általában validálják a személyünket.
Egy kapcsolat, így egy barátság fejlődéséhez is kölcsönös jutalmakra van szükség. Különösen fontos, hogy a jutalmazás a méltányosság elvét kövesse, vagyis arányos legyen a befektetéssel. Tipikus ellenpéldája ennek azok a barátságok, ahol az egyik fél elpanaszolja, hogy a másik csak akkor keresi, ha bajba került…
Ahogy fejlődik a kapcsolat, úgy fejlődnek az interakciók is. Egyre mélyeb dolgokat osztunk meg egymással, egyre szélesebb körű témákban. Ha eddig a sakk adta a kapcsolódási pontot, már beszélünk a családunkról, párkapcsolatunkról is. Fontos, hogy ezek a megnyilatkozások ne maradjanak viszonzás nélkül. Ha a barátunk személyesebb információkat oszt meg magáról, arra válaszoljunk mi is kölcsönös megosztással vagy empátiával, támogatással és elfogadással.
A baráti kapcsolatok összességében hozzájárulnak az egészséges élethez. Ahogy már olvashattad, növelik a valahová tartozás érzését, a boldogságot, eközben csökkentik a stresszt. Segítenek megbirkózni a nehéz helyzetekkel (pl. traumák, munkahely elveszítése). Arra is bátoríthatnak, hogy felhagyj a számodra ártalmas szokásokkal. És még bizonyos betegségek kialakulásának rizikóját is csökkenthetik (pl. magas vérnyomás).
Nincs bűvös szám arra, hogy hány baráti kapcsolat az ideális. A legfontosabb az, hogy egy olyan szociális, támogató háló legyen körülötted, amelyben bízni tudsz, hogy ha szükséged van rá, elkap. Ahogy az eddigiekből körvonalazódhat, ezt a hálót bizony szőni és ápolni kell.
Készítette: Márki Anett Neszta, pszichológus
Forrás: E. R., Smith, & D. M., Mackie (2001). Szociálpszichológia. Osiris tankönyvek, Budapest.