BME honlap | Oldaltérkép | Impresszum | HU | EN

Az ADHD lehetséges tünetei

Gyakran túlvállalod magad? Frusztrál, hogy nem tudsz rendet tartani? Állandó „időzavarban” vagy? Könnyen elveszted a motivációd?

Ilyen és ehhez hasonló nehézségek elő-előfordulhatnak bármelyikünkkel. Azonban, ha a fenti eseményekkel, problémákkal gyakran találkozol a saját életedben és már súlyosan zavaró, akadályozó jellegűek, vagy további panaszaid is vannak, akkor előfordulhat, hogy a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar tünetei jelentkeznek rajtad.

A figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (Attention-Deficit Hyperactivity Disorder, ADHD) gyermekkorban induló, az idegrendszer fejlődését érintő zavar. Fontos tudni azonban, hogy nem csupán egy gyermekkori kórképről van szó, ugyanis a tünetek 40-60%-ban áthúzódhatnak felnőttkorra is.

Ahhoz azonban, hogy egy pszichiáter felállítsa az ADHD diagnózisát, nem elégséges pusztán a kellő számú és súlyosságú tünet. A tüneteknek ugyanis:

  1. legalább fél évig folyamatosan jelen kell lenniük,
  2. legalább két különböző élethelyzetben működési nehézséget (úgynevezett funkciókárosodást) kell okozniuk (például az iskolában/munkában és otthon is),
  3. 12 éves kor előtt kell megjelenniük és már ekkor funkciókárosodást kell maguk után vonjanak.

 

A tünetek csoportosításának két formája létezik: melyek a figyelemhiány és a hiperaktivitás/impulzivitás. A diagnózis felállításához szükséges tünetek leírása között valójában nincs különbség gyermek, serdülő és felnőtt között. A gyakorlatban mégis másként jellemezhetjük a megjelenő nehézségeket a felnőtt korosztály tekintetében.

A felnőttkori figyelemhiány jellemzője lehet, ha a személy(t):

  • nem tud olvasni, elkalandozik;
  • zavarja, hogy nem tud rendet tartani;
  • állandó „időviharban” van: gyakran késik, nem tudja beosztani az idejét;
  • nehezen kezd el és fejez be dolgokat, nehezen vált fókuszt;
  • egyszerre több dologgal foglalkozik, kapkod
  • feledékeny, nehezére esik figyelni másokra, követni a beszélgetéseket.

Ugyanezen korosztály esetében a hiperaktivitásra jellemző lehet, hogy az egyén(nek):

  • sokat beszél;
  • nem szeret ülni, belső nyugtalanságot érez;
  • fizikailag aktív munkát választ;
  • túlvállalja feladatait, gyakran túlterhelt;
  • nehezen tud pihenni, relaxálni;
  • mindig csinálnia „kell” valamit, „történnie kell” valaminek.

Végül az impulzivitáshoz a következő jellegzetességek sorolhatók:

  • a személy nehezen türtőzteti magát, belevág mások szavába, „ami a szívén, az a száján”;
  • ötletszerű, meggondolatlan döntései vannak, nehezen tervez előre (karrier, párkapcsolat);
  • felelőtlen, kockázatkereső viselkedés, pl. közlekedés;
  • addikciókra hajlamos;
  • érzékeny akritikára, rosszul tűri a frusztrációt, könnyen elveszti motivációját;
  • gyakori bizonytalan az önértékelése, gyakori hangulati labilitása van.

Fontos hangsúlyozni, hogy ezeknek a jellemzőknek, vagy egy részüknek a megléte nem jelenti 100%-os bizonyossággal, hogy ADHD-s vagy! Diagnózist csak megfelelő végzettséggel rendelkező szakember, azaz pszichiáter vagy klinikai szakpszichológus adhat.

 

Miért fontos a diagnózis?

Egyrészt mert választ adhat sok korábbi kudarcra, negatív élményre. Másrészt mert megfelelő kezelés hiányában gyakoribbak lehetnek a kapcsolati, életvezetési problémák, az átlagnál nagyobb eséllyel válhatsz szerhasználóvá (alkohol, drog, egyéb káros, addiktív szerek), hangulat- és személyiségzavarok alakulhatnak ki, továbbá csökkenhet az életminőség.

Ha valakit ADHD-val diagnosztizálnak, attól még nem dől össze a világ. Szakemberrel együttműködve, gyógyszeres és/vagy egyéb, terápiákkal van esély enyhíteni, csökkenteni a tünetek súlyosságán és megelőzni más problémák megjelenését.

 

Mit kell csinálnod, hova fordulhatsz ilyen esetben?

A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai Klinika Felnőtt ADHD szakambulanciáján lehetőséged van felnőttként térítésmentesen, is kivizsgáltatni magad.

Link: https://semmelweis.hu/pszichiatria/betegellatas/szakambulanciak/adhd-ambulancia

Készítette: Miklós Martina