Impresszum | Copyright © 2024 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemBME
- Hallgatói ügyintézés
- Kollégiumok
- Programajánló
- Karrier
- Rendezvényszervezés
- Kapcsolat
A pozitív életszemléletnek számos áldásos hatása van, de fontos tudatában lennünk annak, hogy bizonyos helyzetekben inkább kárt okoz, minthogy segítene a hurráoptimista hozzáállás túladagolása. Akár mi vagyunk nehéz helyzetben, akár egy barátunkat szeretnénk megvigasztalni, ne feledjük, rosszul érezni magunkat olykor éppen olyan hasznos, mint jól.
Múlt tavasszal, miközben mindenki azon igyekezett, hogy mielőbb alkalmazkodni tudjon a koronavírus okozta életmódbeli változásokhoz, sokan tapasztalhattuk, hogy egyes, segítő szándékkal elhangzott vigasztalással nem lehet mit kezdeni. A tizedik „Engedd el!” és „Nézd a jó oldalát!” felszólítások után jónéhányan inkább nem kértünk az effajta támogatásból. Valószínűleg a mérgező pozitivitás áldozataivá váltunk, melynek felismeréséről, veszélyeiről és megelőzéséről is olvashatunk ebben a blogbejegyzésben.
Mi a mérgező pozitivitás?
Mérgező pozitivitásról akkor beszélhetünk, amikor a boldog, optimista hozzáállást eltúlzott módon minden élethelyzetben alkalmazzuk.
A toxikus pozitivitás következményeként nem engedünk teret a valódi, akár negatív emberi érzelmek megélésének, ezzel megtagadva létezésüket és jelentőségüket.
A mérgező pozitivitás jelei
Az alábbiakban felsorolunk néhány jellemző kifejezést és tapasztalatot, hogy könnyebb legyen azonosítani a mérgező pozitivitást a mindennapi életben.
A toxikus pozitivitás veszélyei
Szégyen
A pozitív szemléletmód erőltetése egy fájdalmas helyzetben arra készteti az embereket, hogy hallgassanak a problémáikról. Kimondatlanul is szégyent éreznek a negatív érzéseik miatt. Legtöbbünk nem szeretne ’rosszfejnek’ tűnni, ezért amikor az a kérdés, hogy A) legyél bátor és őszinte vagy B) tegyél úgy, mintha minden szuper volna, mi inkább az utóbbit választjuk.
Elnyomott érzelmek
Számos pszichológiai tanulmányból látható, hogy az érzelmeink elnyomása vagy tagadása stresszt okoz és/vagy nehezíti a szorongást okozó gondolatok és érzések elkerülését.
Emellett, ha figyelembe vesszük, hogy a depresszió és a szorongás szinte már népbetegség, akkor könnyen belátható, hogy sokaknak mekkora nehézséget jelent mindenfelől azt hallani, hogy pozitív hozzáállással mindenen túl lehet jutni. Ezek a betegségek valódi pszichés zavarok, a leküzdésük számos esetben nem csupán akaraterő kérdése.
A toxikus pozitivitás másfajta veszélyt jelent azokra nézve, akik fogékonyak az önfejlesztésre. Ha egy ilyen ember a környezetéből folyton azt a visszajelzést kapja, hogy „lépjen túl” a nehéz érzéseken, hibásnak érezheti magát, hogy nála nem működik ez az „elengedés”.
Ennek jó ellensúlyozója lehet a mindfulness, ahol helyet kaphat mindenféle érzés, ahol nem megszüntetni, hanem elfogadni tanuljuk meg például a szorongás, félelem, düh érzését. További részletek korábbi blogbejegyzésünkben: https://hszi.bme.hu/page/37/
Elszigetelődés és más kapcsolódási problémák
Ha megtagadjuk az érzelmeinket, elveszítjük a hitelünket magunkkal és a világgal szemben is. Elvesztjük a kapcsolódást saját magunkhoz, és mások is nehezen kapcsolódnak és viszonyulnak majd hozzánk.
A kapcsolatunkat magunkkal sokszor a másokkal való kapcsolataink tükrözik. Ha a saját érzéseinket illetően sem vagyunk őszinték, hogyan tudnánk nyitott szívvel, előítéletek nélkül reagálni arra, ha valaki megosztja velünk a valódi érzéseit? Egy hamis érzelmi világ felépítésével még több hamis intimitást és felületes barátságokat vonzunk magunkhoz.
Példák a nem mérgező elfogadásra és megerősítésre
Számtalanszor előfordulhat, hogy sokan azért használjuk a közhelyes és erőltetetten pozitív mondatokat, mert bármennyire érzékeljük is a helyzet komolyságát, nincsenek megfelelő szavaink, amelyekkel a valódi együttérzésünket ki tudjuk mutatni. Az alábbiakban láthatjuk, milyen kifejezéseket érdemes elkerülni, és mit mondhatunk helyette.