Impresszum | Copyright © 2024 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemBME
- Hallgatói ügyintézés
- Kollégiumok
- Programajánló
- Karrier
- Rendezvényszervezés
- Kapcsolat
Álláskeresőként egyre gyakrabban találkozhatunk a kompetenciaalapú kiválasztás fogalmával. Nem csak látszatra tűnhet összetett feladatnak úgy mozgósítani készségeinket és ismereteinket, hogy céljaink megvalósuljanak. Ha azonban jól csináljuk, nemcsak az interjún leszünk sikeresek, hanem úgy általában az életben is.
Kompetencia
A kompetencia a döntés és kivitelezés megvalósulását szolgáló motívum- és képességrendszerek összessége. Nem pusztán az egyszerűbb-összetettebb képességek felsorolását jelentik, hanem azokat a területeket, ahol képesek vagyunk hatékonyan elérni kitűzött céljainkat. Ez mindig többfajta képesség, készség és tudás együttes mozgósítását jelenti. Kompetenciáink által válhatunk alkalmassá bizonyos feladatok elvégzésére, a szituációkban való megfelelő reagálásra és az eredményes cselekvésre.
A nyelvi kompetencia például nem csupán a szép és nyelvtanilag helyes beszédhasználatot jelenti, hanem azt is, ahogyan ezzel elérjük céljainkat. Hangok meghallásától, mások üzeneteinek megértésétől, a nyelvtani szabályok használatán át egészen odáig, hogy meg tudjuk értetni magunkat másokkal, el tudjuk juttatni a saját üzeneteinket és instrukcióinkat hozzájuk. Ide tartozik még a szövegolvasás, -értés, - alkotás és a szöveg alkalmazása is.
A kompetenciák komplex rendszerét az ismeretek, képességek, készségek, attitűdök, személyiségvonások és motivációk alkotják. Kiemelkednek ezek közül a kulcskompetenciák, melyek a sikeres tanuláshoz, munkavégzéshez, társadalmi beilleszkedéshez, az egyén sikeréhez nélkülözhetetlenek.
A pszichológia például négy nagy kompetenciát határoz meg: személyes, szociális, speciális és kognitív, melyek egymással összetett kapcsolatban állnak.
A kompetencia tehát egy feladatra, egy munkaterületre (munkakörre) való szakmai felkészültségünket, az ismereteink aktuális helyzethez illő alkalmazását és személyiségbeli alkalmasságunkat is jelentik. Amikor kompetenciaalapú kiválasztásáról beszélünk, akkor a bírálók egy komplex képet vesznek figyelembe a pályázóról a kiválasztás folyamatában.
Tudás
A tudás ismeretek rendszerének a birtoklása, melyben az ismeretek egymással összefüggenek, alkalmazhatóak problémák megoldására, struktúrák értelmezésére, motívumok feltárására. Itt van fontos szerepe például az egyetemi tanulmányok alatt megszerzett ismeretek összességének.
A tudás tehát a kompetencia egyik fontos tényezője, mely magában foglalja a feladat vagy munkakör ellátásához szükséges tárgyi ismeretek birtoklását és az ismeretek különböző helyzetekben való alkalmazását.
Képesség
Mélyen gyökerező, viszonylag stabil, velünk született adottság, amely számos környezetben alkalmazható. Öröklötten magunkkal hozott lehetőség, ami gyakorlás révén készséggé alakítható. A képességek a mozgósítható belső erők összessége, mely az eredményesség belső feltétele.
Különböző példák a képességekre:
Készség
Öröklött adottságaink (képességeink) révén képesek lehetünk egy folyamat végrehajtására. Amikor ezt a folyamatot annyira begyakoroljuk, hogy a tudatosság kikapcsolásával, automatikusan meg tudjuk csinálni, akkor készségekké érnek. Tehát a készség olyasvalami, amit megtanulunk csinálni, ismétlés útján egyre jobbak leszünk benne, mígnem tudatos felidézés nélkül, szinte „magától”, automatikusan is menni fog. Ilyen például a járás, a beszéd, az olvasás, az írás, az autóvezetés vagy akár különböző számítógépes programok használata is.
A munkáltató szempontjából fontos lehet, hogy az egyes munkaköröket ellátók minél több, a feladatkörükhöz szükséges készséggel rendelkezzenek, mert ezek birtokában nagyobb teljesítményre lesznek képesek, kevesebb szellemi terheléssel.
A készségek jelentős elemei a kompetenciának, és fontos kiemelnünk, hogy gyakorlás útján fejleszthetők!
Kompetenciák feltérképezése az interjún
Egy állásinterjú során a kiválasztást végző szakemberek legtöbbször arra kíváncsiak, hogy milyen mértékben vagyunk a birtokában bizonyos kompetenciáknak, és ezzel mennyire vagyunk tisztában. Ennek feltárásához a STAR (Situation, Task, Action, Result) technikát alkalmazva olyan célzott kérdéseket tesznek fel, amelyben konkrét példát kérnek tőlünk egy-egy múltbeli helyzetre, feladatra, cselekvésre és annak az eredményes kezelésére, megoldására.
Gyakran az alábbiakhoz hasonló kérdéseket teszik fel egy korábban megtörtént szituációhoz, elvégzett feladathoz kapcsolódva:
Érdemes előre átgondolni legfontosabb tapasztalatainkat ezeknek a kérdéseknek megfelelően, hogy egy valós, ugyanakkor a kérdéshez leginkább illeszkedő, és ránk leginkább jellemző példát mutathassunk meg.
Ha részletesebben érdekel a kompetencialapú kiválasztás gyakorlati oldala, önéletrajzírás online kurzusunkat ajánljuk, melynek segítségével kompetenciaalapú önéletrajzot is tudsz készíteni magadnak: https://hszi.bme.hu/page/1025/
Pályafejlődés online kurzusunkban a karrierdöntések tágabb értelmezésével foglalkozunk: az önmegvalósítással, a pályánk során változó életszakaszokkal, a döntési folyamatokkal és a lehetséges buktatókról is szó esik. https://hszi.bme.hu/page/993/
Források:
BALLÉR, E., GOLNHOFER, E., FALUS, I., KOTSCHY, B., NÁDASI, M., NAHALKA, I., ... & VÁMOS, Á. (2003). Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.
KARCSICS, É. (2011). Menedzseri kompetencia-elvárások a munkaerőpiacon. (Ph.D. értekezés)
KOLLÁR, K. N., & SZABÓ, É. (Eds.). (2004). Pszichológia pedagógusoknak. Osiris.