BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM

Hogyan tartsuk kordában a szorongásunkat?

Az elmúlt napokban szinte másról sem olvashattunk, mint veszélyhelyzetről, világjárványról, betegekről, ijesztő statisztikai mutatókról. A ránk zúduló információ kifejezetten megterhelő lehet, különösen úgy, hogy a témában megjelenő cikkek számáról talán csak a bizonytalanságunk nagyobb. Egy ilyen időszak nagyon sok emberben okoz szorongást, azonban csak kevesen tudják, hogy mit is értünk ez alatt.

A szorongásos zavarok a mentális megbetegedések egyik leggyakoribb formái. Legyen szó generalizált szorongásról, szociális fóbiáról, pánikbetegségről, szeparációs szorongásról, vagy kényszerességről, elmondhatjuk, hogy a szorongás intenzív félelem érzettel jár és komoly hatást gyakorolhat az életvezetésünkre. A szorongás miatt elkerülhetünk bizonyos helyzeteket (pl. társas összejöveteleket), befelé fordulhatunk, ronthatja a koncentrációnkat, vagy testi tüneteket is okozhat nekünk. Tehát a szorongás megnehezíti, hogy hatékonyak legyünk a kapcsolataink ápolásában és feladataink ellátásában.

Kiket érint a szorongás?

Általánosságban elmondhatjuk, hogy a szorongásos zavarok nagyobb eséllyel alakulnak ki azoknál a személyeknél, akik gyermekkorukban traumát éltek át, vagy genetikailag hordozzák magukban a szorongásra való hajlamot (transzgenerációsan öröklődhetnek a traumatikus élmények).

Persze szorongástól mentes személy nem létezik. Mindannyiunk esetében megkülönböztethetjük a vonás- és az állapotszorongás szintjét.
A vonásszorongás az az érték, ami az adott személyre jellemző, egész életen át viszonylag állandónak tekinthető szorongásszint. Az állapotszorongás ezzel szemben azt fejezi ki, hogy egy adott helyzet mekkora hatással van ránk, milyen szorongást vált ki. Tehát van, aki alapvetően szorongóbb, mint mások, ugyanakkor nem biztos, hogy ez minden egyes helyzetben igaz. Például az 50 éves Anna alapvetően szorongó alkat, az átlagnál magasabb szorongásszinttel rendelkezik. Fiatal kollégája, Dénes ellenben nyugodt típus. Azonban, ha egy új ügyféllel kell tárgyalniuk, Anna valószínűleg nem él át különösebb szorongást, hiszen már számtalan hasonló helyzetben volt, Dénes viszont még csak most próbálgatja a szárnyait, számára szorongató lehet a szituáció.

Hogyan küzdjünk meg vele?

A jelenleg életben lévő járványügyi helyzet során is megfigyelhetjük, hogy egyesek sokkal jobban szoronganak, mint mások, melyre a vonásszorongásuk mellett az élettapasztalatuk is hatással van (pl. aki már átélt egy háborút, másként reagál, mint az, aki nem).

• Függetlenül a mértékétől, mindannyiunk érdeke, hogy kézben tartsuk a szorongásunkat!
• A következő egyszerű lépések segíthetnek ebben:
• Pihenjünk elegendőt! A napi 8 óra alvás feltölti a fizikai és mentális tartalékokat.
• Törekedjünk a kiegyensúlyozott táplálkozásra!
• Rendszeresen mozogjunk.
• Beszélgessünk a félelmeinkről, de ügyeljünk arra, hogy partnerünkkel ne hergeljük egymást túlzó meglátások felé, inkább keressük közösen a racionálisabb gondolatokat.
• Szánjunk időt a feltöltődésre, hobbijainkra.
• Relaxáljunk, meditáljunk! (Például a következő hanganyagok segítségével: https://nyitottakademia.hu/mindfullness)
• Pánik helyett készítsünk reális tervet!