Impresszum | Copyright © 2024 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemBME
- Hallgatói ügyintézés
- Kollégiumok
- Programajánló
- Karrier
- Rendezvényszervezés
- Kapcsolat
Környezetünk óhatatlanul hat ránk, ahogyan mi is hatunk rá, kölcsönhatásban egymással (ezt részletezi a környezetpszichológia tudományága). Már ezért is érdemes tudatosítani vele való kapcsolatunkat: ahogyan kinézel az ablakon, mit látsz, mit hallasz? Mit adhatnak nekünk a madarak és fák pszichológia szempontból?
Címszavak: ökopszichológia, relaxáció, mindfulness, stresszkezelés
Mindennapjaink része a stressz, szorongás kezelése. Az olyan önálló tevékenységek mellett, mint egy festmény, rajz, montázs, kollázs, vagy szobor elkészítése, az egyszerűbb tevékenységek is segítenek a stresszkezelésben, mint példáula színezés. Nem szükséges tehetségesnek lennünk ahhoz, hogy a művészeti tevékenységek jótékony hatásúak legyenek számunkra, ha nem hozunk létre művészi értékkel rendelkező rajzokat, festményeket, alkotásokat.
Címszavak: művészetterápia, flow, önismeret
A szaktudás mellett számos egyéb készség is fontos a sikeres munkavégzéshez. Most eláruljuk neked, milyen tapasztalatokra tehetsz szert, ha mentorként vagy mentoráltként részt veszel a BME egyetemi kortárs mentorprogramok valamelyikében. Írásunk végére átláthatod, milyen skillek fontosak az egyetem és munka világában, és ezeket hogyan lehet elsajátítani az egyetemen belül működő szervezetekben.
Címszavak: mentorprogram, kompetencia, soft skill
Ha egy napig mindenki olyan pólót hordana, amin egy szóval összefoglalja az ő legjellemzőbb tulajdonságát, neked mi lenne az a szó? Vajon egy autizmussal élő hallgatónak az autizmusa lenne ez? Biztosan nem. Pedig amint kiderül a diagnózisa, mindenki így fog tekinteni rá. A neurodiverzitás fogalma, és az általa képviselt szemlélet esélyt adhat arra, hogy az átlagostól eltérő embereket megszabadítsuk a rájuk akasztott címkéktől és teljesebb életet élhessenek.
Címszavak: esélyegyenlőség, neurodiverzitás, akadálymentesítés
Álláskeresőként egyre gyakrabban találkozhatunk a kompetenciaalapú kiválasztás fogalmával. Nem csak látszatra tűnhet összetett feladatnak úgy mozgósítani készségeinket és ismereteinket, hogy céljaink megvalósuljanak. Ha azonban jól csináljuk, nemcsak az interjún leszünk sikeresek, hanem úgy általában az életben is.
Címszavak: kompetenciaalapú kiválasztás, állásinterjú, karrierépítés, készségek
Legyen szó akár sportról, akár üzletről, akár tudományról, mindenkinek megvan a saját véleménye arról, hogy mi is az, ami igazán fontos a sikerhez. Vajon a tehetség, a tudás és az ambíció elegendő, vagy ebben az esetben is a vakszerencsére kell bíznunk a sorsunkat? A válasz nem egyszerű, de ahogy számos más esetben, úgy itt is minden (részben) fejben dől el…
Címszavak: mentális szívósság, önértékelés, siker
A pozitív életszemléletnek számos áldásos hatása van, de fontos tudatában lennünk annak, hogy bizonyos helyzetekben inkább kárt okoz, minthogy segítene a hurráoptimista hozzáállás túladagolása. Akár mi vagyunk nehéz helyzetben, akár egy barátunkat szeretnénk megvigasztalni, ne feledjük, rosszul érezni magunkat olykor éppen olyan hasznos, mint jól.
Címszavak: mérgező pozitivitás, elfogadás
A filmes közhelyekkel szemben a pszichológiai tanácsadás nem a kliens csöndes pihengetését jelenti egy kanapén, hanem egy rendkívül összetett mentális munkát mindkét fél részéről. Ennek fontos eleme olyan tanácsadói stílus alkalmazása, amely a legjobban illik az egyén személyiségéhez, a problémához, és az elérni kívánt állapothoz. A tanácsadói stílusokról és azok hatásairól regényt lehetne írni, ebben a bejegyzésben azonban a legfontosabb alapfogalmakkal és összefüggésekkel pár perc alatt képbe kerülhetünk.
Címszavak: tanácsadás, önismeret
A következőkben a véleményformálás, meggyőzés, befolyásolás csapdáit és hasznát illusztráljuk a környezetvédelemmel kapcsolatban. A nagy kérdés: miért nem működik egy „hatásos” reklám?
Címszavak: klímaszorongás, attitűd
Cikksorozatunk e részében a klímakérdés szempontjából mutatjuk be a szociálpszichológia fontos jelenségét, az attitűdkialakítást.
Címszavak: klímaszorongás, attitűd
A klímaváltozásról hallott rengeteg hír minden elképzelhető csatornán árad felénk, aminek az előnyei mellett (pl.: naprakésznek lehet lenni) megvannak a negatív hátulütői is; hatással vannak a pszichés jóllétünkre. Ebbe a kategóriába tartozik a szorongásnak az a speciális formája is, amelynek forrása a környezetszennyezés okozta klímaváltozás – hétköznapi nevén a klímaszorongás. De mi is ez valójában? Létező probléma, vagy csak egy felkapott trend a popkulturában?
Címszavak: klímaszorongás, énvédő mechanizmusok
Ha a gyászra gondolunk, általában egy szeretett családtagunk elvesztése jut eszünk, azonban gyászt nem csak ezekben a konkrét helyzetekben élhetünk át. Gyászt élünk meg egy szakítás során, egy sikertelen vizsga után, vagy akár akkor is, amikor egy másik városba, országba költözünk. Ami közös ezekben az eseményekben, hogy megváltoztatják a világról, önmagunkról alkotott képünket (pl. hogy mi minden akadályt le tudunk küzdeni), extrém esetben (pl. egy szerettünk halálesetében) akár össze is törthetik azt.
Címszavak: gyász, traumafeldolgozás
Ha testi tüneteket észlelünk magunkon, például köhögünk, vagy fáj a torkunk, könnyen meg tudjuk ítélni, hogy mikor érdemes segítségért fordulnunk. Sajnos a lelki problémák eleinte nem okoznak ilyen látványos tüneteket, ezért a megoldás sem feltétlenül kézzelfogható. A szakemberek felkeresése így sokszor várat magára, és már csak akkor fordulunk pszichológushoz, ha nagy a baj.
Persze érthető, hogy az ismeretlenre nehezebben szánjuk rá magunkat… Mi nem is szeretnénk zsákbamacskát árulni, ezért a következő cikkben bemutatjuk, hogy mire számíthatsz egy tanácsadási folyamat során.
Címszavak: tanácsadási folyamat, HSZI
A diplomamunka vagy szakdolgozat megírása a felsőoktatásba járó hallgatók számára az egyik legnagyobb kihívást jelentő feladat tanulmányaik során. Sokan természetesen, ha nem is nehézségek nélkül, de időben és nagyobb gond nélkül teljesíteni tudják ezt a követelményt. A diákok egy jelentős része sokat halogatja diplomamunkája megírását és végül a kijelölt határidő előtt nagyon kevés idejük marad rá. Kattints, ha szeretnéd megtudni, mi állhat ennek hátterében és milyen praktikus tippeket tudsz bevezetni a munkába, hogy elkszüljön a dolgozatod.
Címszavak: diplomamunka, halogatás
Mi teszi az ismeretleneket barátokká? Mit mond a pszichológia a barátkozás folyamatáról? Mire érdemes figyelni a szociálpszichológia szerint? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a barátkozásról szóló bejegyzésünkben.
Címszavak: társas kapcsolatok, barátkozás
Manapság az életünk nagy része „kirakatban van”. Különösen igaz ez a testre, melyhez nem csak elvárások, de sokszor erős értékítéletek is kapcsolódnak. A test megítélésének egyik legjellegzetesebb formája a body shaming, melynek hatásairól a következő cikkben olvashatsz.
Címszavak: body shaming, testszégyenítés
Az életkerék gyakorlat egy nagyon egyszerű önismereti eszköz, mely segít megfogalmazni, hogy hol akadtál el az életedben. Egyedül is megtapasztalhatod, mindössze egy papírra és tollra van hozzá szükséged.
Címszavak: önismeret
Azok a tanulók, akik kedvelik az online oktatást, számos okot felsorolnak, ami miatt preferálják a virtuális formátumot. Többek közt azt hangsúlyozzák, hogy a rendszer rugalmas, és így a maguk időbeosztása alapján tudnak tanulni. Ironikus módon ez a kényelmi tényező okozhatja az online módon tanuló diákok esetében a legtöbb problémát: halogatást, vagy ennél is nagyobb gondot, nem tudnak elköteleződni a tanulási folyamat iránt, ami gyenge tanulmányi teljesítményhez, sőt, akár kibukáshoz is vezethet.
Címszavak: tanulásmódszertan, online tanulás
Álhírek, fake news, - ezek a kifejezések az elmúlt években egyre gyakrabban megjelennek a sajtóban, a közbeszédben. Az Amerikai Egyesült Államokban 2017-ben az év szavának is megválasztották a fake news kifejezést, valamint szótárakba is bekerült az elmúlt években. A koronavírus járvánnyal kapcsolatos közbeszédben is felmerült az álhírek témája. Miért hiszünk az álhíreknek? Miért vagyunk fogékonyak rájuk? Hogyan hatnak lelki állapotunkra? Hogyan küzdhetünk meg velük?
Címszavak: kognitív disszonancia
A jelenlegi járványügyi helyzetben az emberek stressz és a szorongásszintje világszerte magas, mivel sokan olyan nehézségekkel küzdenek, mint a betegség, halál, izoláció, vagy a munka elvesztése. Igaz, hogy nem áll rendelkezésünkre mágikus radír ezeknek az érzéseknek az eltüntetésére, de azért tehetünk lépéseket – még akkor is, ha otthon ragadtunk – , amelyek enyhíthetik a szorongásunkat és növelhetik a mentális jól-létünket.
Címszavak: stresszkezelés, szorongás, járványhelyzet
Példátlan időket élünk… Nagyszüleinket és dédszüleinket kérdezhetjük, akik hasonló dolgokon lehetnek túl. Mindannyian félünk attól, mi történhet: megbetegedhetünk, vagy egy szerettünkmegfertőződhet, elveszíthetjük a munkánkat és megélhetésünket, szoronghatunk, magányosak lehetünk vagy akár depressziósak.
Címszavak: öngondoskodás, járványhelyzet
A koronavírus járvány miatt sokan - akiknek a munkájuk jellegéből adódóan lehetőség volt rá - kénytelenek voltak (elsősorban biztonsági okokból) otthoni munkavégzésre áttérni. Ugyanebből az okból a köz- és felsőoktatásban távoktatás indult el, az egyetemi gyakorlatok, laborok, előadások is mind az online térbe kerültek át. Az otthoni munkavégzés és a távoktatás nem a jelenlegi időszakban jelentek meg először. Az internet, a technológia fejlődésével ez a munkavégzési mód és az online oktatás is egyre elterjedtebbé vált. Ez új kihívások elé állíthatja a munkavállalókat és a hallgatókat egyaránt.
Címszavak: home office, járványhelyzet
A távoktatás elindulását követően a HSZI Tanácsadási Osztálya egy új szolgáltatást indított, amellyel reményeink szerint ebben a kihívásokkal teli időszakban tudjuk támogatni a hozzánk forduló hallgatókat, azaz Titeket. Mivel ezzel eddig nem találkozhattatok, illetve ez egy speciális, skype-on üzemelő lelkisegély-vonal, úgy gondoltuk, jó lenne bemutatni, hogyan is működik. Igyekszünk ezt néhány gyakran felmerülő kérdésre adott válasszal megtenni.
Címszavak: lelkisegély, járványhelyzet
Az elmúlt időszak sok szempontból kirántotta a lábunk alól a talajt: költözések, változások, bizonytalanná váló határidők és feladatok… Mind-mind azt az érzést növelhették bennünk, hogy nincs mit tenni, jobb, ha sodródunk az árral.
Ez a megközelítés azonban ahelyett, hogy javítaná a közérzetünket, sokkal nagyobb eséllyel fogja még tovább rontani, hiszen egy passzív („áldozat”) szerepbe helyez minket. Ha csak várunk és engedjük, hogy az események magukkal ragadjanak, nagy eséllyel nő bennünk a szorongás, és egyre kevésbé érezzük majd hatékonynak magunkat.
Címszavak: felelősségvállalás, tanulásmódszertan
A fizikából (ahol egy adott test rugalmas ellenállóképességét jelenti) a pszichológiába átvett reziliencia az ember olyan, külső és belső tényezőkből összeálló reaktív képessége, amely lehetővé teszi a stresszel teli életeseményekhez való hatékony alkalmazkodást és kompetens működést.
Címszavak: reziliencia, lelki rugalmasság
Az autista embereknek szánt vizuális támogatás, a napirend, mindannyiunk számára hasznos lehet a jelenleg kialakult helyzetben, amikor lehetőség szerint mindannyian otthon vagyunk és többé-kevésbé magunknak kell beosztanunk az időnket. A napirend nem csak bejósolhatóvá teszi a napot, de csökkentheti a bizonytalanságokat is. Hatását akkor érezhetjük leginkább, ha könnyen elérhető helyen tartjuk, ahol bármikor rápillanthatunk.
Címszavak: napirend, autizmus
"Flowban vagyok", áramlat élmény, flow élmény - találkozhatunk ezekkel a szófordulatokkal akár már a hétköznapi életben is, de mi is az a flow élmény? Miért jó számunkra? Hogyan segítheti a jelenlegi járványügyi helyzet okozta nehézségekkel való megküzdésünket?
Címszavak: flow, áramlat-élmény, Csíkszentmihályi Mihály
Társas lények vagyunk. Az egyik alapszükségletünk, hogy szeretve érezzük magunkat és tartozzunk valahová, valakihez. Az, hogy kielégül-e ez az alapvető szükségletünk, hatással van a fizikai és mentális egészségünkre, de még az élettartamunkat is befolyásolja. A jelenlegi járványügyi helyzetben is testi és lelki egészségünk egyik záloga lehet, hogy ha pozitív társas kapcsolatok vesznek minket körül. Még akkor is, ha most alternatív lehetőségeket kell találnunk átmenetileg a kapcsolódás megélésére.
Címszavak: társas kapcsolatok, járványhelyzet
Ha stressz ér bennünket, akkor alapvetően a testünk a következő két ősi válaszmechanizmussal élhet: „fight or flight”, vagy magyarul „üss vagy fuss”. Manapság azonban ez az ősi válasz kevésbé hatékony a legtöbb helyzetben. Gondoljunk csak arra, hogy mi történik akkor, ha a párunkkal vitatkozunk! Vagy gondoljunk a jelenlegi járványügyi helyzetre és az ezzel járó elszigetelődésre, amely szintén stresszválaszt válthat ki belőlünk. Ez a szituáció is olyan, hogy hatékonyan harcolni sem tudunk vele, és elmenekülni sem tudunk előle.
Címszavak: megküzdés, társas kapcsolatok
Folytatjuk a kognitív torzításaink a mindennapokban sorozatunkat. Ebben a bejegyzésben a perszonalizációval ismerkedhettek meg. Úgy gondoljuk, a mostani járványügyi események tükrében különösen fontos, hogy odafigyeljünk gondolkodási mechanizmusainkra, csökkentsük a gondolataink által keltett nehéz érzéseket, amennyire csak lehetséges. Bízunk benne, hogy ebben is segítséget nyújthat számodra ez a téma.
Címszavak: kognitív torzítás, perszonalizáció
Az elmúlt napokban szinte másról sem olvashattunk, mint veszélyhelyzetről, világjárványról, betegekről, ijesztő statisztikai mutatókról. A ránk zúduló információ kifejezetten megterhelő lehet, különösen úgy, hogy a témában megjelenő cikkek számáról talán csak a bizonytalanságunk nagyobb. Egy ilyen időszak nagyon sok emberben okoz szorongást, azonban csak kevesen tudják, hogy mit is értünk ez alatt.
Címszavak: szorongás
Történik valami, valaki valahogyan viselkedik velünk, és mi megpróbálunk következtetéseket levonni a helyzetből. Gyakran előfordul azonban, hogy ezek a következtetések elrugaszkodottak a valóságtól, a tényektől, amelyeket biztosan tudunk. A túl korai vagy önkényes következtetések rengeteg félreértést és felesleges szorongást tudnak okozni.
Címszavak: kognitív torzítás
Korábban már olvashattatok a kognitív torzítások szerepéről a mindennapokban. Megtudhattuk, hogy ezek a gondolkozási mintázatok gyakran előfordulnak a mindennapokban, de számos esetben hátrányosan befolyásolhatják működésünket. Most egy újabb kognitív torzítással ismerkedünk meg, hiszen ez már az első lépés a tudatosság felé, amely segíthet elkerülni az esetleges kellemetlenségeket.
Címszavak: kognitív torzítás
A képzési kínálatban gyakran találkozhatunk a tréninggel. Felmerülhet a kérdés, hogy mi is a tréning pontosan?
Ez egy csoportos tanulási forma, általában 10-14 fővel, ahol a cél az egyén bizonyos készségeinek fejlesztése a tréning témájától függően. A tréningben megvan a közösségi tanulás minden előnye és minden hátulütője is. Alkalmunk van résztvevőként rálátni saját működésünkre és tudatosítani azt, ezáltal teret adva a tanulásnak. Annál jobban működik a tréning, minél inkább beleteszik a résztvevők az élettapasztalataikat és minél nyitottabbak az új tapasztalatokra. Az élmények megosztása része a tréning tanulási folyamatának.
Címszavak: készségfejlesztés, tréning
A kognitív torzítások egyike a „mindent vagy semmit”, dichotóm gondolkodás, amelyre a szélsőségek jellemzőek: valami vagy fekete vagy fehér; vagy teljes siker, vagy teljes kudarc, mintha nem létezne köztes út a kettő között.
Ezek a gondolkodási mintázatok legtöbbször negatív érzéseket keltenek, de még ha nem is, mindenképpen akadályoznak bennünket az élet számos területén.
Ezért is fontos, hogy „résen legyünk”, és észrevegyük, hogy milyen kognitív torzításokkal élünk együtt és azok hogyan hatnak az életünkre.
Címszavak: kognitív torzítás, dichotóm gondolkodás
Milyen folyamatok szerint éljük az életünket? Mit tekintünk sikernek, boldogságnak, mi az, ami örömöt szerez? Milyen feltételekhez kötjük ezeket? Mennyit kell várnunk, dolgoznunk mire jól érezhetjük magunkat?
Az előző két bejegyzésben megismertük az úgynevezett sorskönyvi folyamatokat, amelyek választ adnak ezekre a kérdésekre. Az elméletet bemutató záróbejegyzésben megismerhetjük az utolsó két sorskönyvi folyamatot.
Címszavak: életvezetés, sorskönyv
Milyen folyamatok szerint éljük az életünket? Mit tekintünk sikernek, boldogságnak, mi az, ami örömöt szerez? Milyen feltételekhez kötjük ezeket? Mennyit kell várnunk, dolgoznunk mire jól érezhetjük magunkat?
Az előző bejegyzésben megismertük az úgynevezett sorskönyvi folyamatokat, amelyek választ adnak ezekre a kérdésekre. Az eddig megismert két folyamat után itt az alkalom, hogy tovább gondolkodjunk azon, hogyan szerkesztjük életünk történetét!
Címszavak: életvezetés, sorskönyv
Az egyik legalapvetőbb kérdés, hogy mit kezdjünk az életünkkel? Mit tekintünk sikernek, boldogságnak, mi az, ami örömöt szerez? Milyen feltételekhez kötjük ezeket? Mennyit kell várnunk, dolgoznunk mire jól érezhetjük magunkat?
Ezek igencsak filozófiai kérdéseknek tűnnek, ám némi kreativitással jól elhelyezhetők a hétköznapokban. Az alább bemutatott elmélet hat különböző folyamatot ír le, amelyek – különböző arányokban - mindannyiunk életében megjelennek. A gyakorlatiasság kedvéért igyekeztem az egyetemi életből kiragadható példákkal szemléltetni, hogyan is működnek, és hogyan érthető meg segítségükkel a halogatás, sikertelenség, perfekcionizmus…
Címszavak: életvezetés, sorskönyv
Egyik alapvető szükségletünk a másik ember közelségének keresése. Szükségünk van arra, hogy azt érezzük, nem vagyunk egyedül a világban, tartozunk valakihez. Ha azonban nincs helyén önértékelésünk, a másik személlyel való igazán intim közelség, kötődés diszkomfort érzést is kiválthat belőlünk.
Címszavak: társas kapcsolatok
Kolléganőnk, Harsányi Katalin pszichoedukációs anyaga evészavar témában.
Címszavak: evészavar
Kolléganőnk, Szalay Nikolett pszichoedukációs anyaga gyászfeldolgozásról.
Címszavak: gyászfeldolgozás
Amikor közeledik a diplomaszerzés ideje, érezzük, hogy lassan elkerülhetetlenné válik, hogy teljes állásban munkába álljunk. Karrierünk elején sok kérdés merülhet fel bennünk, ami bizonytalanságot, félelmet is szülhet. Ez természetes dolog, de érdemes velük foglalkozni, hogy mit is kezdjünk ezekkel a félelmekkel, hogy ne csapjanak át gátló tényezőkbe. Az alábbiakban egy egyszerű gyakorlatot ismertetünk, ami segíthet ebben és semmi nem kell hozzá, csupán egy toll, néhány papírlap és egy csendes, nyugodt hely, ahol összeszedhetjük a gondolatainkat.
Címszavak: karrier, önismeret
Kolléganőnk, Knapek Éva pszichoedukációs anyaga szélsőséges hangulatingadozás lehetséges okairól.
Címszavak: hangulatingadozás
Az egyetemi időszak izgalmas próbatételt jelent a saját időgazdálkodásunk szempontjából, mivel az életünk ez alatt a pár év alatt a legkevésbé strukturált: az óráink egy részéről eldönthetjük, hogy látogatjuk-e őket vagy sem, a feladataink elvégzését szabadon osztjuk be, a maradék időt pedig az általunk választott egyéb programok töltik ki.
Címszavak: halogatás
A pszichodráma – másnéven a „lélek színháza” – módszerének megalkotása Moreno nevéhez fűződik. Moreno úgy gondolta, hogy a terápiás változás nem a szavak, hanem a cselekvés és a kapcsolat útján lehetséges.
Címszavak: pszichodráma
A bejegyzésből megtudhatjuk, hogy mit tehetünk, ha úgy érezzük, hogy a vizsgaidőszakban kezdenek a fejünk felett összecsapni a hullámok. Konkrét viselkedéses és kognitív technikákat mutatunk be, melyek segítségével a vizsgákkal kapcsolatos szorongásunk kezelhetőbbé válhat.
Címszavak: stresszkezelés
Eddig két bejegyzés született a játszmázás témakörében. Megtudtuk, hogy milyen forgatókönyv és milyen szereposztás szerint tud lezajlani egy játszma, és azt is, hogy a végén igazából mindenki csak rosszabbul érzi magát. Felmerül a kérdés, hogy akkor miért ennyire része az életünknek?
Címszavak: játszma
Az előző bejegyzésben bemutattam a játszma fogalmát egy kifejtett példán keresztül. A végén felsoroltam néhány karakteresebb játszmát, három kategóriába rendezve. A szemfülesebbek alighanem észrevették, hogy csak félig hangzottak el bizonyos információk: az már kiderült, hogy vannak Üldöző-játszmák, Megmentő-játszmák és Áldozat-játszmák, de már nem írtam le, hogy ezek tulajdonképpen mit is takarnak.
Itt az alkalom, hogy ezt pótoljuk!
Címszavak: játszma
Ismerős az a vita, ami úgy végződött, hogy mindkét fél rosszul érezte magát? Aminek a végén feltettük magunknak azokat a kérdéseket, hogy „miért történik ez velem mindig”, „hogy lehet, hogy már megint…?” - illetve csalódottan zártuk le a dolgot azzal, hogy „azt hittem, ő más, mint a többi”?
Ismerősek azok a helyzetek, amelyek összefoglalhatóak olyan mottókkal, mint például "ha te nem lennél", "ezzel nem tudok mit csinálni", "most rajtacsíptelek"?
Furcsa, hogy néhány dolog - akármilyen kellemetlen is - valahogy újra és újra megismétlődik, valahogy mindig belesodródunk egy újabb értelmetlen, fölösleges vitába, drámába...
Nagyjából ezzel a pár sorral nyitja egyik kedvenc könyvem a „játszma” ismertetését.
Címszavak: játszma
Gyakran feltűnik, hogy ugyanazt a viselkedést, érzelmet és gondolkodásmódot visszük be számos helyzetbe. Ez a mintázat mintha nem is lenne egészen tudatos: egy kicsit merev, és igazából sosem viszi előbbre a helyzeteket. Akkor kerül elő, amikor ránk irányul a figyelem, és fontos lenne, hogy úgymond okénak érezzük magunkat.
Mindenkinek van egy – esetleg kettő – tipikus mintája arra, hogyan érje el, hogy mások okénak gondolják őt. Ezek a minták a neveltetéséből fakadnak, és általában úgy tűnik, hogy kifizetődő stratégiát jelentenek.
Előfordulhat azonban néhány, mondjuk úgy, félreértés a háttérben, ami miatt érdemes egy kicsit jobban megismerni őket!
Címszavak: driver
Ha elkezdünk befelé figyelni, azt tapasztalhatjuk, hogy elménk cselekvő üzemmódban van: különféle gondolatok között csapong, melyek többsége leginkább a múlttal vagy a jövővel kapcsolatos. Mindig valamiféle cél elérésére törekszik, és ehhez számba veszi mit végzett már el és mi áll még előtte. Ez a működésmód nagyon hasznos a számunkra, ha különféle problémákat akarunk megoldani, de ha állandóan ebben az állapotban vagyunk, akkor életünk rutinok sorozatává válhat és elveszthetjük a kapcsolatot önmagunkkal és a körülöttünk lévő világgal.
Címszavak: mindfulness, tranzakcióanalízis